Random

Most úgy előrebocsátanék pár dolgot. 1. Fáradt vagyok de abnormális mértékben, 2. valszeg sokmindent elfelejtek de na, ja és senki ne várjon értelmet, mert az út közben elfogyott X3.

Szal vasárnap megtanultam a maradékot, majd rokonlátogatáson voltunk Pusztavámon*hosszó h miért és hogyan*. Másra nem nagyon emlékszem, se arra h mit csináltam se olyan nagyon egyéb fontos dologra. Ebből meg úgy következik ha olyan fontos volt, akkor nem felejtem el, szal nem volt az.

Amm hétfő...asszem akkor neveztem el a nyúlkutyáim, a jobbat Ukénak*Uke Yukata* és a balt Shironak*Shiroyama Yuu*.  *Serching in progress* Ja igen az utcsó 2 órát ellógtuk, és a szereplés sem volt annyira szar, utána meg a buszmegben írtottuk a környezetet. Jó volt és már nagyon hiányzott is egy kis magas szintű és beállású FB görcs. Azon kívül nagy nehezen megtanultam franciára és passz a többi*sötét homályban vész*.

Kedd egyedül dekkoltam, Wikkuval próbáltunk párt találni nekem sikertelenül, és már a nemlétező faszom és agyam ki van az egésszel legszivesebben hagynám a picsába az egészet úgy ahogy van, bár h őszinte legyek két és fél kurvára nem kellemes dolgot felvet bennem a cuccos, de ezt inkább most nem ecsetelném h mi az. Bealudtam francia doga közben, kb másfél órát dekkoltam ortopédián, nem jutottam géphez csak annyira h elküldjem Megunak a bescanelt lenyát, ja és a legjobb mi? Na? Hajnal 6-kor rámtört az alkotói rohamXDXDXD*még fel sem kelt*. Igen ilyenre is csak én vagyok képes*sóhajt**keresi h ki volt aki akkorra kívánta neki*. Este is azt írtam meg angolon kezdtem el szal pró vok, meg a rendelőben is azon ügyködtem és szeretem az időrendi sorrendet igen.

Hát szerdáról túl sok extrát nem tok mondani azt leszámítva h egyáltalán nem jutottam a géphez illetve kb annyira h a mailjeim megnéztem és egy ficet *egy fejezet*elolvastam ami volt kb 15 perc összesen, de már a felénél azt kérdezték, h nem akarok még elmenni? Hát nem, de no comment!!! Arról nem beszélve h este majd kiokádtam a belem, mert annyira hányingerem volt. Szép az élet, vagy nem?

Ma nagyon nagyon idegbetegen keltem fel*figyelmeztette az embereket is*, és vmi idiótaságot álmodtam amiben benne volt Kyo meg Reita de többre nem emlékszem, pedig fel akartam írni, de lusta voltam szal ez van. A napot vmi csoda folytán túléltük, lógtunk tesiről, és nem öltem meg senkit hála egy kis fangörcs beszélgetésnek, ami határozottan kedélyjavító volt. Törire kellett tanulnom egy csomó ember volt ma itt, unokatesómék mennek haza, DE ma enyém a gép*ezért is van még itt 1-kor. Szülelimnek agybajos stílusban elmeséltem a szallagavatót és a ballagást, és go kockulni. Most nagyon lenne  kedvem még valamit leírni, de inkább nem majd talán máskor.

Am ez megint nem lett se rövid se értelmes, de ez van így tok írni I'm so sorry, vagy inkább mégsem. Oyasumi.