2010. július 30., péntek

Naraku

Eljutottam addig h most írok egy gyors postot, úgysem éppen most volt a legutólsó, de ez nálam olyan megszokott. A vicces csak h még két bejegyzéssel is adós vagyok, de majd, lesz valamikor...*ideje lenne megtanuljon írni*

Csak a mostani pár napot foglalnám össze. Rögtön azután h a múlt héten Meguéktól hazajöttem mami közölte h a mostani hétvégén családlátogatás. Teljesen repestem az örömtől, mert ez azt jelenti, h egy teljes hétvégén nem igazán fogok tudni gépezni, igen tudom most lehet mondani h ez nem akkora tragédia de nekem igenis az, mert utóbb megvilágosodtam h én gépfügg vagyok, ami alól csak a fajtársakkal való időtöltés kivétel, mert akkor nincs gépigényem. A család többi tagja nem igazán tartozik a fajtárs kategóriába innentől fogva meg csak remélhetem h nem kell benyugtatózni, mert a falat bontom gép hiányában*már látja a fényt az alagút végén*.
Ez a két napom valami borzalmas volt. Tegnap kénytelen voltam ablakot, és zuhanyzót pucolni, vásárolni, és takarítani. A gáz csak annyi, h ezeket mind utálom, és ha lehet akkor hanyagolom, vagy inkább ráhagyom valakire. Ma meg folytattam, és az ágyam is össze kellett csuknom, szal még szarul is aludtam*eget rengető problémák*

Vérge sikerült elintéznem a munkám augusztusra, de kibaszás, mert az addig még oké h állandó délutános leszek, de az már sokkal kevésbé, h nem jár a műszakpótlék, köcsögség és nem is kicsit. Megkaptam a levelet is, amiben hivatalosan is tájékoztatnak, h sikerült a felvételim, de nem ezen voltam ki. Kaptam egy DVD-t és olvasom, h a lemezen van egy eredeti 2007-es office. Kicsit behaltam, mert boltban 10 felett van az ára, ők meg csak így simán adják. Hát nekem mindegy kategória. A koleszt még mindig nem tudtam intézni, de ha nem jön össze nagyon fogok szívni az biztos*nem festi az ördögöt a falra*.

Romvirág is új kinézetet kapott, ami nekem tetszik. Sajnos nem valószínű h ebben a hónapban fogok tudni frisselni, pedig nagyon szerettem volna, de ez van ezt kell elviselni. Sanshi fordításán meg meghaltam. Olyan jó lehetett az a koncert, még leírás alapján is csaknem beálltam*ott akar lenni a következőn*. Aztán másnap Narakut hallgattam, ami Ruki szerzeménye a Shiverrel együtt, a Hesitating pedig Uruháé, és nagyon durván befanultam, kb úgy viselkedtem mint akinek erős*minim 10x-es*hormontúltengése van. Szó szerint beálltam, szegény Keenga-chan meg szerintem nem tudta mit lehet velem kezdeni. És ekkor jött az elmés megállapításom, h az én halálom a Gazette fogja okozni, mert egy szép nap tényleg kinyírnak. Milyen szép is lenne pl egy koncert végén bakancsot dobni... Le is fordítottam a szöveget...nekem nagyon tetszik. A tipikus bedepizett hangulata megvan de nagyon jó, és ha már szöveg, akkor rámjött a 10 perc és azt mondtam h én megtanulom a szövegét. Nem is megy annyira rosszul, és szeretném karaokézni is, de főleg az eleje nagyon mély, és nem tudom kellő hangerővel énekelni, szal bukta a dolog. Lehet meg fogom próbálni egy két hanggal magasabban énekelni. Lényeg a lényeg, h megint hatalmasat alkottak, de hát ők a Gazette, de attól még kijár nekik az elismerés. Viszont a sony az bekaphatja, mert két napnál tovább semmi nincs fent youtubeon, szal eléggé kapkodni kell h biztos meglegyen minden.

Tegnap elköszöntem Yumitól is, kicsit nehezen váltam el tőle, és nagyon remélem, h összejönnek a tervei. Viszont attól még h nem lesz itt a szomszéd városban, ugyan úgy lehet beszélgetni, és igyekszem életben tartani az orchideákat is.

Mostanra ennyi elég belőlem, minden jót, és remélem jutok géphez a hétvégén...*kullogva elhúz innen*

2010. július 15., csütörtök

Razzia és egy nagyon jó nap X))

Nos, igen, elég régen volt már, hogy egyáltalán így 5-en találkoztunk, és bennem csak hazajövetelem után tudatosul, hogy nekem egyáltalában ez volt az első alkalom, hogy eddigi nyaraim alatt mióta itt vagyok nagyjából 8 éve, hogy a nyár közepén a barátaimmal voltam együtt. Az okokat inkább nem veszegetném, attól csak rossz kedvem lenne, és az nem illik a témához.

Reggel érdekes egy ébresztőm volt. Nah igen nem minden nap kel korán reggel arra az ember, h a szippantóskocsi a tömb előtt felveri a fél várost. Mondjuk nem volt gáz, mert amúgy is kelnem kellett már, de akkor sem egy kellemes ébresztő az tuti. Nos innentől kezdve a délelőttömet homály fedi. Nem tudom, mi a francot csináltam, azon túl, h bepakoltam Hitsugiba *Gazettes táska*, és asszem Hizumi klaviatúráját is maszírozgattam egy keveset...nem nem vagyok gép függyő*arrébb áll* és nem alszom a gépemmel az ágyamban*no comment*. Esküszöm rendszerestítek magam mellé valakit, aki ha mennem kell valahová időben szól amolyan kakukkosóra módban, h ideje lenne készülni. Már van is rá egy ötletem...*vigyorog*, szerencsétlen tényleg multifunkciós lesz*röhög*, nah így járt*nem röhög együttérez...blahh..nah persze*. A lényeg megint azon van, h ismét nem sikerült időben elindulnom, nah igen miért is sikerült volna, így ismét a rohanjuk kategória lépett fel.

A poén csak az, h minimum két boltba kellett bemenjek, nah igen...Ayu megoldja, vagy nem. Berohanok a legközelebbi kis vegyesboltba, mert innivalót akartam venni, viszont a rohannit az szó szerint kell érteni. Kicsit furán is néztek, h mi olyan sietős nekem, de az is lehet, h a csengőimnek szólt a dolog. Nah nem baj. Utána rohantam az útba eső könyvesboltba. Megkérdeztem h Kimura Reitől a Japán rózsa megvan-e. Igen tudom, előbb is megvehettem volna, de lusta voltam elmenni a könvesboltig, mert a lustaság fél egészség ezért én egészen egészséges vagyok. A nő közli, h nincs de majd holnap lesz. Hát kösz, egy nekem nem holnap kell, kettő nála a holnap az elég tág fogalom. Volt már olyan, h ott akartam megvenni egy könyvet, csak nem jött össze, nagyjából 3-4 hétig folyamatosan bementem, és a "holnap kapok árut abban lesz", esetleg "szombaton jön árú hétfőn gyere vissza" válaszokat kaptam, na akkor untam meg a dolgot asszem érthető okonál fogva, szal ami ott helyben nincs, az máshonnan kell megvenni. Éljen a fogalmazási készség, de ráfogjuk, h elvitte a meleg, és nem nem a macska, mert az is döglik meg. Átbumliztam az Alexandrába és ott is megkérzetem és csak remélni mertem, h nem fogom lekésni azt a redvás buszt. Hát mit ne mondjak ott is agyfasz kerülgetett. Egyszerű az oka is, méghozzá az, h ott is mondom mit szeretnék a nő kimegy, percekig bámulja az egyik polcot, majd visszamegy a pulthoz a szmítógéphez. Mikor elkezdte h neki ismerős a címe és most nem olyan régen pakolta ki akkor elgondolkodtam, h az tök jó de akkor miért nem tudja hol van? o.O Vég a pasi aki szintén az üzletben volt vette észre. Kifizettem és rohantam is a buszmegbe.

Kicsit meglepett h Megu h h nem írt még sms-t, azt egy telóhívás után kiderült az oka, miszerint lekéste a buszt. Neki is jól indult a napja. Végül abban maradtunk, h megvárom a buszmegben és nagyija bevisz minket. Nem sokkal később meg is jöttek, be is szállok, és itt kezdtem el bénázni. Komolyan ilyet még nem basztam, ahogy indulnánk el kiestem a kulcsom a kezemből. Megáll, kiszáll, felvesz, beszál és csak indulna, mert ezt követően a pénztárcám esett ki a kezemből. Nah igen, szidhattak a mögöttünk jövők, nekem meg égett a fejem, h h a rohadt életbe lehetek ennyire lyukasmarkú. Nah sebaj, végül is sikerült az elindulás is. Út közben beszélgettünk, majd sikerült beérni Tbányára időben, sőt! Jegymegvét aztán lemásztunk a peron közelébe szigorúan csak árnyékba, mert amióta lekapta a karom a nap ki merem jelenteni, h mániákusan menekülök a nap elől. Nem fóbia, csak az elődje, bár napfóbiáról még nem hallottam, de nem lényeg.

Ameddig a sínen közlekedő konzervdobozra vártunk minden féléről dumáltunk, szóba jött a Deg(e)*meg h milyen hatást vátott ki belőle a wacken live*, a Despa *meg a legyen már koncert, és az ezek sem normálisak*. Nah igen az már szinte biztos, h minimum ott kell éjszakáznunk. Nem érdekel első sornál alább nem adom, nincs mese!!! Nem vagyok ezzel egyedül. Ismét megállapításra került az a tény, h egyetlen egy jrocker sem normális, mondjuk ez úgy általában a zenészekre igaz, de no problem.

Felszálltunk a vonatra befoglaltunk egy ülést, aztán némi beszélgetés után elkezdtem mesélni a Kawaii című kicsikét agybeteg ficet. Ezzel majd egészen Pestig elvoltunk, és hát azt hiszem nem kell mondanom,  egy yaoi alkotásról van szó. A szomszédos négyesben ült egy srác, egészen Balkániától, ahol ugye mi is felszálltunk. Hát szerencsétlen srác kicsit nehezen bírta, már szó szerint fetrengett az ülésben, de szerintem inkább csoda, h nem állt fel és húzott el valamerre. Mondjuk vicces volt és ki is röhögtük rendesen.

A délibe megérkezve kerestük Sanshit és Keengát, de gyönyörűen elkerültük egymást bah...innen következtünk h keringtünk egy sort, de nem volt olyan vészes a dolog. Mikor találkoztunk egyből egymás nyakában kötöttünk ki, azért eléggé régen volt mikor találkoztunk meg élőben beszéltünk, legalábbis részemről. Közmegegyezés alapjánelindultunk a Széna tér irányába. Kerestük a jegyirodát, és sikerült is észrevenni. Megu megvette a Despajegyeket, addig mi Keengával dumáltunk, majd az épület előtt megkapta a jegyét. Annyira aranyos volt, ahogy alig akarta elhinni a dolgot. Végül szépen beültünk a moszván a törzshelyünkre. Mutogattam rajzokat, és kezdetét vette a szokásos hülyülés.

Befutott Mazu is, mindenki megkajált, aztán úgy döntöttünk, h ideje lenne menni valamerre. Keménye eljutottunk a Mammutig, na igen, olyan nagyon messze van XD. Kóvályogtunk bent egy ideig, az apacs az alap a megtámadott helyek között, hobbibolt stb. Az mondjuk nagy volt, mikor csaatostul bevonultunk a Libribe uroboros-t keresni, csak nem találtuk meg, de gyanítom az eladók azt fontolgatták, h be merjenek-e szólni. Végül a bowling pályán kötöttünk ki Mazu jóvoltából. Nah itt jó időre leragadtunk. Életemben először bowlingoztam, meg is látszott szerintem, mert rohadt bénán gurítottam, viszont mondtam, h ha a körmeim túlélik akkor profi vagyok, és még mind megvannak X3. 

Mikor meguntuk beültünk a mekibe kávézni. Keengának volt egy jó megállapítása, csak arra már nem emlékszem teljesen...egyik a kiskanalat elégíti a másik*ez e* meg normális...túl normális. Ez kb, addig tartott amíg valamin el nem keztem röhögni, de akkor a fejem olyan szép pirosra röhögtemXD. Aztán felszálltunk a villamosra és elkeztünk keresgélni. Bementünk az I love textilbe, mondjuk volt egy két jó cucc, de amin nagyon nyálaztunk az a Nyugatitól nem messz lévő testilüzlet volt. Gyönyörű szép anyagokkal volt tele, tipikusan a folyik a nyálad utána kategória. Abban mind egyet értettünk, h az az üzlet nagyon jó, és nem utóljára láttak ott mindet.

Az aluljáróban lefigyeltük a kitűzőket, amiben volt vagy kettő nagyon jópofa, és nehezen de sikerült találnom hajpántot és egy olyan hajcsattot amiről leoperálva a követ pont jó lesz nekem. Mondjuk poén, mert mikor a táskámből kiszedtem akkor a kövek már le voltak esve róla...ennyit erről. Beálltunk a vizet pervetező ventillárot elé, ami nagyon jól hűsített. Asszem ezután találtam fekete boát, amit meg is vettem. Kicsit szórakoztunk Keengával az új szerzeménnyel, majd vándorolt Hitsugiba. Megbeszéltünk h beülünk egy Krushersre, ha már olyan jó a reklámja is. Nagyon finom szerintem, komolyan kedvencek közé való. Sajnos Keengának mennie kellett. Mondjuk neki se és nekünk se volt kedvünk menni, de ez van. Még ücsörögtünk egy darabig, aztán elmentünk a westend tetőkertjébe. Sokat nem maradtunk, mert ment a vonatunk Sanshival.

Elköszöntünk egymástól abban a reményben, h majd a hétvégén találkozunk. Sanshinak a kombínón beszólt egy nő, én mondjuk csak néztem, mert nem sok köze van a másikhoz, de mindegy. A moszkván kifogtunk egy buzi villamost ami jó 5 perc után volt csak hajlandó elindulni. BKV 4ever...chh. Hála ennek rohannom kellett, így megint nem tudtam normálisan elköszönni Sanshitól...uhh, szal gommene érte. Az volt a szerencsém, h pár percet induláskor is késett. Még pár sms, majd a fülhallgatóval a fülemben és napszemüvegben utaztam Tbányáig. Kb. 20-ra érkezett meg a vonatom, így a buszmegállóig egy fölösleges utat tettem meg, így maradt a vonat, amire 20 percet kellett várnom. Ekkor tudatosult bennem az, h ha én lekésem az a vonatot a déliből, akkor tbányán ragadok éjszakára. Még császkáltam a városban, majd mentem haza, ahol egy jó darabig nyúztam a gépem.

Mindent egybevéve, nagyon jó nap volt, és bár a cp-mhez sem tudatm mindent beszerezni, mégis nagyon jól éreztem magam, és egy tudom h nagyon sajnáltam volna ha ki kell hagynom a dolgot. Valójában nekem ez volt az első olyan h nyáron a bandával lehettem. Jó volt végre dumálni, még egyszer köszönöm.

2010. július 4., vasárnap

Dolgok

Nincs olyan sok minden amiről írhatnék, de valhogy most úgy érzem, kéne már egyet blogolni. Lehet h hülye vagyok, de nem baj, sokaktól megkaptam, nem vészes.

Kicsit furcsa érzés, egyszerre vagyok most üres és gondolatokkal tervekkel teli. Nem vicces, nagyon nem. Meg gáz, mert annak ellenére, hogy azóta mióta vége van az érettséginek akkora kockavagyok, hogy az már valami fájdalmas, időnként két gépen nyomva egyszerre, de mégis valahogy az információáramláson kívül érzem magam mint egy mellékszál. Tudom, rengeteget sír a pofám, meg h ez egy idő után unalmas tud lenni, de nem akkor a való a blog, h néha elmond mit érzel, meg h tudasd mi van veled? Lehet h tévedek, de szerintem eredetileg arra való.

Kezdek megint visszazökkenni, és nem ám visszafejlődni érettségi előtti szinte neeem, minek azt? Komolyan szerintem ha így folytatom besavanyadok. Ez kezd szánalmas lenni. Nem lényeg...Mostanában elég sokat gondolok rá, hogy vajon ő mit szólna hozzá, a dolgokhoz, vagy néha tanácsot kérni tőle, de ő már nem fog nekem semmilyen kérdésemre válaszolni... sajnos nem...nagyon hiányzik...nagyon nagyon...

Más dolog...Japán sajnos kiesett a világbajnokságról. 120 perc játékidő alatt nem tudtak egyetlen egy gólt sem rúgni, így a továbbjutás a 11-es párbajban dőlt el. Kawashima sajnos nem tudta kivédeni a Paraguayi labdákat, de sajnos Komano kihagyta, és nem rúgta be a sajátját, így Japán kiesett. Mondjuk szép volt látni ahogy utána vigasztalják, de azért nem szívesen lennék a helyében. A legjobb 4 között Uruguay, Hollandia, Spanyolország és Németország. Hát remélem jó kis meccsek lesznek, és tegnap arra is rájöttem, hogy a konyakmeggyes bonbon és a sör nagyon jó kombináció.

Megint át kéne szúrnom a fülem, de egyenlőre niincs hozzá kedvem, viszont nemsokára. Még sok a szabad szúratlan rész a jobb fülemen. Igaz mostmár nem tudom úgy megfogni a fülem szinte, h ne érnék fülbevalóhoz, de nekem ez tetszik, mégha ez nem is jön be mindenkinek. A többit meg majd szeptemberben. Azért már nagyon is várom, de csak a tanfolyam részét, meg azt megtudni h felvetek-e egyébiránt nem hiányzik annyira az ősz és az h megint lehet majd suliba járni. Lehet Paprinak van igaza és tényleg kéne tanulni is h ne jöjjek ki a gyakorlatból...franc tudja. Komolyan kár h a lustaság nem fáj, mert akkor valamivel egyszerűbb lenne, tuti akkor kicsit jobban pörögnék.

Shiver...hát mondjon bárki bármit*fővesztés veszélye mellett* a Gazette ismét alkotott! A klipp is és a szám is nagyon jó lett, az animeopening szerintem közelében nincs az eredetinek, hangulatban, de imádom. Szépek benne, finomodott a kinézetük az Arenához képest. Még mindig meg tud lepni a Chibi, h mit le nem képes művelni...ami a többi félistenre is igaz egyébként. Uruha tigrismintás gitárján felvihogtam, tuti h Rukitól kért tanácsot X3. Nekem viszont még mindig a Gyár udvarát idézi a helyszíne. 
Jah ha már Gazette! Olyan koncertvideókat találtam hogy csak lestem. 2002-ből és hasonlók. A Chibi-dance kicsit KO, de a legjobban azon röhögtem, hogy van olyan koncertfelvétel, ahol Reitánál még nem tört el a Kalmopyrin, és nem csaknem spárgában tolja hanem összeszorított lábakkal. Kicsit ütött a göncükről nem is beszélve. Ruki a térdig érő kisfiúnadrágjával, cowboy-kalapjával, és a nyakában a piros kendővel, az kész volt, Aoi azzal a felsővel, amit gyanítom előbb raknék egy szerzetes ruhatárába mint egy VK sztáréba...nah igen kicsit fájt. Meg a másik, h Yune még rukinál is alacsonyabb volt. Minden esetre a fejlődés elég szembetűnő.
A másik ami kicsit bassza a csőröm h sikerült leszednem a 2008-as GazeRock festet, de nem tudok vele mit csinálni!!! Egyszerűen nem tudom összefűzni és így csak az első negyed órát tudom belőle megnézni, pontosan addig h a Filth in the beauty elkezdődik és csááá...asszem nem nagyon kelle ennél idegesítőbb dolog, jah és a legjobb h a youtubeon fentlévők közül már részlet csak úgy kimaradt...és az ember ne kapjon idegbajt mi? Chh...

Rajzolnom is kéne, egyrészt amit elkezdtem, csak nem nagyon haladok vele, pláne a hajával*néha jön h megtépje*, meg sikeresen támadt pár rajzötletem a Shiver hatására...oké tudom beteg vagyok...nem kell mondani. Írni sem ártana, begépelni és normálisra megformázni a Liquid sugart, a Gyűlöletet folytatni, aludni, cp-t varrni, kimozdulni....faszomba bele h nem találták még ki a klózozást!!!*vinnyog*

Jah és igen tiszteletem a magyar egészségügynek! Lévén esedékes különböző okok miatt, példálul h ha fagyit eszem az kurvára fáj utána, mert érzékenyek a fogaim, elmenni fogászatra felhívom őket. Imádnivalóan akár mikor hívtam őket kicsöngöt és basztak rá felvenni. Végül most pénteken eltoltam a hátsómat a rendelőig, h ugyanmár legyenek szivesek és adjanak már időpontot és kaptam is...augusztus 16-ára...inkább nem kommentálom, jah és délutánra, mikor is melózom. Szóval vagy átrakom máskorra az időpontot, vagy így jártam kérhatek másikat, viszont másik fogovroshoz nem vagyok hajlandó elmenni. Nah nem baszom rajta magam, nem érdemes, majd lesz valahogy...

és így blog végére sikeresen felébredtem, pedig aludni akartam, csak ha már bekapcsoltam hizumit, akkor csináljak is valamit nem? Nah minden jót mindenkinek miegymás...*lelép*.