Nos, igen, elég régen volt már, hogy egyáltalán így 5-en találkoztunk, és bennem csak hazajövetelem után tudatosul, hogy nekem egyáltalában ez volt az első alkalom, hogy eddigi nyaraim alatt mióta itt vagyok nagyjából 8 éve, hogy a nyár közepén a barátaimmal voltam együtt. Az okokat inkább nem veszegetném, attól csak rossz kedvem lenne, és az nem illik a témához.
Reggel érdekes egy ébresztőm volt. Nah igen nem minden nap kel korán reggel arra az ember, h a szippantóskocsi a tömb előtt felveri a fél várost. Mondjuk nem volt gáz, mert amúgy is kelnem kellett már, de akkor sem egy kellemes ébresztő az tuti. Nos innentől kezdve a délelőttömet homály fedi. Nem tudom, mi a francot csináltam, azon túl, h bepakoltam Hitsugiba *Gazettes táska*, és asszem Hizumi klaviatúráját is maszírozgattam egy keveset...nem nem vagyok gép függyő*arrébb áll* és nem alszom a gépemmel az ágyamban*no comment*. Esküszöm rendszerestítek magam mellé valakit, aki ha mennem kell valahová időben szól amolyan kakukkosóra módban, h ideje lenne készülni. Már van is rá egy ötletem...*vigyorog*, szerencsétlen tényleg multifunkciós lesz*röhög*, nah így járt*nem röhög együttérez...blahh..nah persze*. A lényeg megint azon van, h ismét nem sikerült időben elindulnom, nah igen miért is sikerült volna, így ismét a rohanjuk kategória lépett fel.
A poén csak az, h minimum két boltba kellett bemenjek, nah igen...Ayu megoldja, vagy nem. Berohanok a legközelebbi kis vegyesboltba, mert innivalót akartam venni, viszont a rohannit az szó szerint kell érteni. Kicsit furán is néztek, h mi olyan sietős nekem, de az is lehet, h a csengőimnek szólt a dolog. Nah nem baj. Utána rohantam az útba eső könyvesboltba. Megkérdeztem h Kimura Reitől a Japán rózsa megvan-e. Igen tudom, előbb is megvehettem volna, de lusta voltam elmenni a könvesboltig, mert a lustaság fél egészség ezért én egészen egészséges vagyok. A nő közli, h nincs de majd holnap lesz. Hát kösz, egy nekem nem holnap kell, kettő nála a holnap az elég tág fogalom. Volt már olyan, h ott akartam megvenni egy könyvet, csak nem jött össze, nagyjából 3-4 hétig folyamatosan bementem, és a "holnap kapok árut abban lesz", esetleg "szombaton jön árú hétfőn gyere vissza" válaszokat kaptam, na akkor untam meg a dolgot asszem érthető okonál fogva, szal ami ott helyben nincs, az máshonnan kell megvenni. Éljen a fogalmazási készség, de ráfogjuk, h elvitte a meleg, és nem nem a macska, mert az is döglik meg. Átbumliztam az Alexandrába és ott is megkérzetem és csak remélni mertem, h nem fogom lekésni azt a redvás buszt. Hát mit ne mondjak ott is agyfasz kerülgetett. Egyszerű az oka is, méghozzá az, h ott is mondom mit szeretnék a nő kimegy, percekig bámulja az egyik polcot, majd visszamegy a pulthoz a szmítógéphez. Mikor elkezdte h neki ismerős a címe és most nem olyan régen pakolta ki akkor elgondolkodtam, h az tök jó de akkor miért nem tudja hol van? o.O Vég a pasi aki szintén az üzletben volt vette észre. Kifizettem és rohantam is a buszmegbe.
Kicsit meglepett h Megu h h nem írt még sms-t, azt egy telóhívás után kiderült az oka, miszerint lekéste a buszt. Neki is jól indult a napja. Végül abban maradtunk, h megvárom a buszmegben és nagyija bevisz minket. Nem sokkal később meg is jöttek, be is szállok, és itt kezdtem el bénázni. Komolyan ilyet még nem basztam, ahogy indulnánk el kiestem a kulcsom a kezemből. Megáll, kiszáll, felvesz, beszál és csak indulna, mert ezt követően a pénztárcám esett ki a kezemből. Nah igen, szidhattak a mögöttünk jövők, nekem meg égett a fejem, h h a rohadt életbe lehetek ennyire lyukasmarkú. Nah sebaj, végül is sikerült az elindulás is. Út közben beszélgettünk, majd sikerült beérni Tbányára időben, sőt! Jegymegvét aztán lemásztunk a peron közelébe szigorúan csak árnyékba, mert amióta lekapta a karom a nap ki merem jelenteni, h mániákusan menekülök a nap elől. Nem fóbia, csak az elődje, bár napfóbiáról még nem hallottam, de nem lényeg.
Ameddig a sínen közlekedő konzervdobozra vártunk minden féléről dumáltunk, szóba jött a Deg(e)*meg h milyen hatást vátott ki belőle a wacken live*, a Despa *meg a legyen már koncert, és az ezek sem normálisak*. Nah igen az már szinte biztos, h minimum ott kell éjszakáznunk. Nem érdekel első sornál alább nem adom, nincs mese!!! Nem vagyok ezzel egyedül. Ismét megállapításra került az a tény, h egyetlen egy jrocker sem normális, mondjuk ez úgy általában a zenészekre igaz, de no problem.
Felszálltunk a vonatra befoglaltunk egy ülést, aztán némi beszélgetés után elkezdtem mesélni a Kawaii című kicsikét agybeteg ficet. Ezzel majd egészen Pestig elvoltunk, és hát azt hiszem nem kell mondanom, egy yaoi alkotásról van szó. A szomszédos négyesben ült egy srác, egészen Balkániától, ahol ugye mi is felszálltunk. Hát szerencsétlen srác kicsit nehezen bírta, már szó szerint fetrengett az ülésben, de szerintem inkább csoda, h nem állt fel és húzott el valamerre. Mondjuk vicces volt és ki is röhögtük rendesen.
A délibe megérkezve kerestük Sanshit és Keengát, de gyönyörűen elkerültük egymást bah...innen következtünk h keringtünk egy sort, de nem volt olyan vészes a dolog. Mikor találkoztunk egyből egymás nyakában kötöttünk ki, azért eléggé régen volt mikor találkoztunk meg élőben beszéltünk, legalábbis részemről. Közmegegyezés alapjánelindultunk a Széna tér irányába. Kerestük a jegyirodát, és sikerült is észrevenni. Megu megvette a Despajegyeket, addig mi Keengával dumáltunk, majd az épület előtt megkapta a jegyét. Annyira aranyos volt, ahogy alig akarta elhinni a dolgot. Végül szépen beültünk a moszván a törzshelyünkre. Mutogattam rajzokat, és kezdetét vette a szokásos hülyülés.
Befutott Mazu is, mindenki megkajált, aztán úgy döntöttünk, h ideje lenne menni valamerre. Keménye eljutottunk a Mammutig, na igen, olyan nagyon messze van XD. Kóvályogtunk bent egy ideig, az apacs az alap a megtámadott helyek között, hobbibolt stb. Az mondjuk nagy volt, mikor csaatostul bevonultunk a Libribe uroboros-t keresni, csak nem találtuk meg, de gyanítom az eladók azt fontolgatták, h be merjenek-e szólni. Végül a bowling pályán kötöttünk ki Mazu jóvoltából. Nah itt jó időre leragadtunk. Életemben először bowlingoztam, meg is látszott szerintem, mert rohadt bénán gurítottam, viszont mondtam, h ha a körmeim túlélik akkor profi vagyok, és még mind megvannak X3.
Mikor meguntuk beültünk a mekibe kávézni. Keengának volt egy jó megállapítása, csak arra már nem emlékszem teljesen...egyik a kiskanalat elégíti a másik*ez e* meg normális...túl normális. Ez kb, addig tartott amíg valamin el nem keztem röhögni, de akkor a fejem olyan szép pirosra röhögtemXD. Aztán felszálltunk a villamosra és elkeztünk keresgélni. Bementünk az I love textilbe, mondjuk volt egy két jó cucc, de amin nagyon nyálaztunk az a Nyugatitól nem messz lévő testilüzlet volt. Gyönyörű szép anyagokkal volt tele, tipikusan a folyik a nyálad utána kategória. Abban mind egyet értettünk, h az az üzlet nagyon jó, és nem utóljára láttak ott mindet.
Az aluljáróban lefigyeltük a kitűzőket, amiben volt vagy kettő nagyon jópofa, és nehezen de sikerült találnom hajpántot és egy olyan hajcsattot amiről leoperálva a követ pont jó lesz nekem. Mondjuk poén, mert mikor a táskámből kiszedtem akkor a kövek már le voltak esve róla...ennyit erről. Beálltunk a vizet pervetező ventillárot elé, ami nagyon jól hűsített. Asszem ezután találtam fekete boát, amit meg is vettem. Kicsit szórakoztunk Keengával az új szerzeménnyel, majd vándorolt Hitsugiba. Megbeszéltünk h beülünk egy Krushersre, ha már olyan jó a reklámja is. Nagyon finom szerintem, komolyan kedvencek közé való. Sajnos Keengának mennie kellett. Mondjuk neki se és nekünk se volt kedvünk menni, de ez van. Még ücsörögtünk egy darabig, aztán elmentünk a westend tetőkertjébe. Sokat nem maradtunk, mert ment a vonatunk Sanshival.
Elköszöntünk egymástól abban a reményben, h majd a hétvégén találkozunk. Sanshinak a kombínón beszólt egy nő, én mondjuk csak néztem, mert nem sok köze van a másikhoz, de mindegy. A moszkván kifogtunk egy buzi villamost ami jó 5 perc után volt csak hajlandó elindulni. BKV 4ever...chh. Hála ennek rohannom kellett, így megint nem tudtam normálisan elköszönni Sanshitól...uhh, szal gommene érte. Az volt a szerencsém, h pár percet induláskor is késett. Még pár sms, majd a fülhallgatóval a fülemben és napszemüvegben utaztam Tbányáig. Kb. 20-ra érkezett meg a vonatom, így a buszmegállóig egy fölösleges utat tettem meg, így maradt a vonat, amire 20 percet kellett várnom. Ekkor tudatosult bennem az, h ha én lekésem az a vonatot a déliből, akkor tbányán ragadok éjszakára. Még császkáltam a városban, majd mentem haza, ahol egy jó darabig nyúztam a gépem.
Mindent egybevéve, nagyon jó nap volt, és bár a cp-mhez sem tudatm mindent beszerezni, mégis nagyon jól éreztem magam, és egy tudom h nagyon sajnáltam volna ha ki kell hagynom a dolgot. Valójában nekem ez volt az első olyan h nyáron a bandával lehettem. Jó volt végre dumálni, még egyszer köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése