Igyunk valamit!!! + Shiver = kiütéses győzelem

Sok mindent vártam a mai naptól, de amit kaptam, még a legfelső várakozásaimon is túltesz. És kicsit sem túlozva kijelenthetem, hogy töményen több mint 3 órája ugyan azt az egy számot, az az a The Gazette legújabb, Shiver számát hallgatom. Elvetemültség? Kétségkívül. Ijesztő? Minden bizonnyal, de ehhez van most kedvem és kész, viszont, nem ártana inkább az elején kezdeni a dolgokat, nem pedig a végén...pedig úgy olyan snassz...

Nah valahool ott kell kezdeni talán, hogy Yumi kiutazik, jobban mondva kiköltözik Londonba, és Kianen szervezett neki egy búcsúbulit. Természetesen ez egy olyan buli amit nem lehetett kihagyni, elvégre az én drága nagyim egy jó időre el fog menni *_*. Pénteken sütit sütöttem, raffaelo szeletet. Én nagyon szeretem, nincs is rajta mi rossz legyen, és kóóóókuuuuszzz*imádja*. Egészen jól is sikerült, és megjegyzem, hogy imádom a sütőnket, mert nagyon szépen süt*tudja h a kint ugató kutyán nem érdekli a sütő de nem lényeg*.  Pénteken reggel felkelek, és nekiállok írni miután kicsit cihelődtem, persze megint mint szokás szerint az időérzékem megint nincs a közelemben, ránézek az órára..."a kurva életbe el fogok késni"...beszéltem Yumival is és telón Wikkel. Megint frász jött, rám, mindig kicentizem.

A lényeg, hogy Ayu lohol a buszmegbe, de a felpakolt rohanás közben eszébe ötlik valami, felhívom Megut, és igen a balsejtelmem beigazolódott, és oké h azzal megyünk amivel a múltkor is, csakhogy a legutóbb a megbeszéltnél eggyel későbbivel sikerült végül is elmenni, szóval kicsit belegabalyodtam...Nah nem baj akkor go home, és nézzünk Uminekot. Igen még mindig nem értem a végére, tudom szégyen gyalázat, de kérlek szépen lusta vagyok, a lustaság pedig sajnos még nem fáj, így megengedhető, és csak ritkán válik zavaróvá is...legalábbis az alanynak, a környezet pedig elhanyagolható tényező. De nem erről volt szó, mindegy, végül is eljutottam immár időben a buszmegállóba ahol Wikk is ott volt. Kis magyarázkodás, h én most miért is állok itt. Nemsokára jön is a szállítókonzerv és go Balkánia. Amúgy rájöttem h a plázában engem mindig elfog a fejfájás, de minimum az az előtti állapot, mert marhára nincs abban a szarban levegő és azt az én fejem eléggé nem bírja...*tényszerű felfedezés*. Betámadtunk a mellékest majd go out, h legyen levegő is. Wikk is megjelent megint, majd közösen megállapítottunk, h bent már van egy pár ember a szökőkútnál akik feltehetőleg szintén Yumira várnak. Az egyik csaj akit Dorcinak hívnak*figyeled milyen jó vagyok h meg tudtam jegyezni a nevét**hülye*, ő is kijött... nagyon szép loli ruhája volt, de én a fa cipőjén voltam ki, amit ebay-ről rendelt, nah igen így már nem csodálom, azt sem h kicsit Japán feelinges. Végül bevetődtünk a többiek mellé akik között volt pár igencsak ismerős arc, még szerencse h a nevek megjegyzésénél az arcok jobban mennek, bár ez némiképp csodaszámba megy, de kicsire nem adunk a nagy meg úgysem számít. Yumi is befutott, hm na igen, és azonnal kapott is embert a nyakába. Én is elég régen láttam már, így nekem is jólesett ölelgetni egy sort. Közben Dave és Csabi elmentek az interspárba, mert nekik kell pia. Hát jóó...Megvolt az össznép bemutatás, a nevekből meg azokat sikerült csak megjegyeznem, akiket eddig is ismertem T_T, röviden homály a dolog.

Elmentünk Kianenékhez és kicsit gondolkodtam, h h fogunk mi itt mind elférni?, de végül nem volt belőle gond, megoldottuk, sok jó ember kis helyen is elfér...na az mind szép, de mi nem vagyunk jók csak fanatikusak, ami nem ugyan az X3. Megismertem Kianent személyesen is, és be is foglaltuk Meguval a laptop melletti helyet, nem szeretünk gépközelben lenni...mi soha*arrébb áll és viszi magával Hizumit is*. A házigazda kicsit meg is lepődött a tömegen, de mondjuk nem csodálom X3 Támad az orosz helyett a meethadsereg XD. Hamar megtaláltuk a hangulatot, keresni sem kellett. Addigra már volt aki nagyban tolta a videojátékot...az mondjuk nem az én műfajom, az egyetlen játék amire eddig ráfüggtem az a World of Goo...tééényleg azt fel kéne telepítenek Hizumira*megvilágosodik* nah majd ezután! Megnézegettük Dorci rajzait, nagyon szépen rajzol, nekem a hagyományos japán formákat idézte, picit szokatlan, de határozottan szép. Aztán Csabi és Dave mellénk keveredtek és elkeztek hülyülni én meg röhögtem mint állat, asszem itt kezdtem megzakkani...nagyon viccesek voltak és elhangozott a nap kulcsmondata a két sráctől...IGYUNK VALAMIT!!! és kb 10 percenként ismételgették, jah nem sűrűbben. És az elhangzottakat tett is követte, vagyis kaptunk finom sört*nem szereti az alkoholtartalmú dolgokat ő soha*.

Persze a sör mellé a laptop is előkerült*büdös kocka desu*, és h ne legyen csend benyomtunk valami zenét. Na a gáz csak annyi volt, h olyan szinten halk volt szegény masina*vagy akkora volt a hangzavar?* hogy gyanítom rajtunk kívül senki nem hallotta. Előkerült egy CD, amit egy hifibe megpróbáltam berakni, csak nem szólt, mert...mert passz, nem én basztam el, mert még Kianen sem tudodd vele mit kezdeni, így maradt az h zene a gépből :/. Utána Toma-kunról*MP3-a* ment a zene, de hamar életmentésre szorult, így vándorolt vissza a táskámba.

Csesződjön meg a KIBASZOTT KURVA BLOGSPOT, MERT EGY KÖCSÖG!!!! Gyönyörű szépen megírtam a blogomba ezt a postot, erre bedöglik...és nem menti el, és még csak el se küldi...*besír*!!! Utáááááááááll és én is őt!!!*lenyugszik*

Nah így ezután a kis közjáték után, folytatom a leírást*közlemény off~*. Előkerült Hubi is, hm...hogy az még mindig milyen finom*nyammog*. Odaadtunk Yuminak az ajéndékot, remélem tetszik neki, bár a béka és a rózsa is sikerülhetett volna valamivel jobban de szerintem minimum 3 éves van, h nem fűztem, így meg nem is olyan vészes a dolog. Beszélgettünk egy keveset, majd Yumi eltünk, én meg tovább röhögtem. Elkezdtünk yaoit nézni, és hát a 2 srác már nem tudta hova fordítsa a fejént, h még véletlenül se kelljen találkozniuk a látottakkal. Valaki a társaságból elhozta a saját, ki is adott mangáját. Nem volt rossz, és persze az is a 801-es kategória. Aztán az egész képnézegetésbe*vegyesen mindent*torkollott, némi társalgással fűszerezve. A netet hiába próbáltunk meg behozni, aztán mondták, h a jel maximum a fürdőig ér el, szal oda kéne bevetődni a géppel, mondjuk a zuhanytálcából, szépen is néztünk volna aki a zuhanytálcában gubbasztva laptoppal a kerünkben*röhög* .

Ekkor jött a nagy össznépi ajándékátadás, amit egy Teletubi-féle ölelég követett. Gackt rajza meg is szenvedte a dolgot, mert az üvegmegpattanat. Látszott drága nagyimon h meg volt hatódva. Aztán odaadta mindenkinek a kedvenc anime/manga karakterét, és teszem hozzá nagyon szép rajzok születtek. Megu egy Uruhát kapott és mint volt Lucy cosplayes Lucy-t. Az mondjuk részletkérdés, h anno a cp-m rettenetesen elbasztam, főleg a hajjal*nem igazán lehetett felismerni*... Talán ezután volt h valamire azt mondtam, h ha az tényleg úgy van, akkor én lemegyek hídba, és mivel úgy volt meg is csináltam. Kicsit koccant a fejem, de azért is megcsináltam, mert a számból segget nem csinálok.

És jött a katarzis, aliasz sms Megunak, miszerint a Shiver fent van youtubeon a PV previewval együtt. Ezúton is köszönet Keengának és Sanshinak az infóért. Megu közöl infó, Ayu felfog, feldolgoz, felsikít, mindenki más döbbenten keresi a hang ismeretlen eredetű forrását. Csabi és Dave akik saját bevallásuk szerint kissé kezdtek beálli mondták h ettől a hangtól most kijózanodtak. Remegő kezekkel kezdtem a fangörcs előtti állapotnak, és fél perc nem telt bele, már loholtam át másodmagammal a nettel is rendelkező szobába. A kézremegés a pötyögés ideje alatt sem csillapodott, és random ugárósikítozás jött rám. A szobában lévő két lány először nem tudta elképzelni, h mi a fene történt, majd a tényállást követően velünk együtt olvadoztak erre a nagyon is jól összerakott élvezetes számra. Összekapaszkodva olvadoztunk a gyönyörűságtől. Nem tudom már ki, de elment mögöttünk azzal a benyögéssel, h hát ő nem szereti őket annyira, viszont elég hamar rájött, h ez perpill kellően egy életveszélyes kijeneltésnek minősül, szal a tett színhelyét elég gyorsan elhagyta. A PV previewt többször is megnéztük, és nekem még mindig a Gyár udvarát idézi a helyszín. Tamara*aki Tamás elég hosszú h miért, de nem játszik a saját térfelén* bejön h mi ez, és h ő is jöhet-e, aztán a fanság tárgyát látva inkább mégsem jöttXD.

Kicsit nyugodtabban ültünk vissza előző helyünkre...már akkor tudtam, hogy hazamegyek első dolgom lesz leszedni. ezután mentem vadászni kaját, mogyoróscsirkét bambusszal és risszel, aztán ettem háziráment is. Mi is megírtuk a közös jókívánságokat Yuminak, majd beültünk és néztük a nem tudom milyen egymás püfölős játékkal játszókat. Játékokból alapjáraton analfabéta vagyok, szal nekem nem mond sokat a dolog, de az tuti h ugyan ez élőben sokkal élvezetesebb, s nem nem vagyok szadista. Pici mini DS, majd beszélgetni keztünk Yumi, Megu és én. Később ismerős dallamok ütötték meg elég süket fülemet, így szépen elindultam a hang irányába, ebből lett az h Yumival énekeltem Kalafinát, amolyan félig karaoke stílusban. Jó volt, és nagyon elvoltunk. Aztán mivel egyedül nem akartam kornyikálni, így valakinek támadt az az ötlete, h nézzünk egy akatsukis életét. Nagyon beteg a sorozat, de szórakoztató. Az egyetlen gond csak az volt vele, hogy baromira akrtd, így néha már az élvezhetőség határait erősen súrolta.

Megu valami ilyen tájékban lépett le. Én még maradtam, 9-re néztem magamnak buszt. Megint éneklés következet, ami nagyon is jól telt...és szépen elénekeltem a buszom. Mikor észrevettem mennyi az idő már valószínűleg futva sem értem volna el a buszom, és az volt az utólsó. Még szerencse h vonat az van később is. Kimentem a konyhába ott beszélgettem az emberekkel, ölelgettem Yumit, elvoltam. Felvetették az ötletett mi lenne ha csinálnánk sushit. Eddig egyszer csináltam az is borzasztó lett a nori laptól akkor kis híjján kiokádtam a belem. De ezek a kis tekercsek nagyon finomak lettek. Lett minden féle, a végén inkább magyarosak, mert a rákok elfogytak, ezt úgy kell érteni, h virsli és bacon volt bennük. Viszont ettem wasabi pasztát...ah...annyira finom és erős volt!, szinte bekönnyeztem tőle, szal ott helyben eldöntöttem, h nekem ilyen kell és mivel sikerült megtanulnom hogyan kell sushit otthon gyártani, így a közeljövőben megint fogok csinálni. Poén volt, mert szinte alig bírtuk olyan gyorsan megcsinálni őket az elején, mint ahogy fogyott X3. Vicces volt. 

Viszont nekem idő volt, táska fel elköszönni mindenkitől, Kianentől és yumitól külön is, majd megint ott voltam, h siethettem a szállító, sínen közlekedő konzervem felé. Persze elég sokat késett de ha nem sietek biztos vagyok benne h még előbb is elmegy drága Murphey-nek köszönhetően, amúgy azt az ipsét is akarsztani kellett volna már kiskorában, h biztos legyen, de ezt valaki nagyon elmulasztotta. Kicsit fura hangulatom volt hazafelé, Koi sms-t is csak akkor vettem észre...jó sűrűn nézem a telefonom ami azt illeti. Itthon gyaloglok hazafelé mikor megáll mellettem egy autó, kis időbe telt mire felfogtam, h a szomszédunk az. Beszálltam, mellé, mert mondta h hazahoz, beszélgettünk, majd illedelmesen elköszöntem...igen olyan is tudok, lenni csak nagyon ritkán.

Persze mint elterveztem, itthon az volt az első dolgom, h Hizumit bekapcsoljam, és miután bejelentkeztem msnre azonnal Youtube, és töltés. Nekem nagyon tetszik az új szám. A friss letöltésem beraktam lejátszásra és ismétlésre, és több mint 3 órán keresztül ugyan azt az egy arab számot hallagattam, és ez még minde semmi, ennyi idő alatt nem is untam meg. Ezt azt hiszem egy rossz dallal nem lehet megcsinálni, én ebben biztos vagyok. Gazetteóék megint nagyot alkottak, és akinek ez nem tettszik, az forduljon fel. Szerintem minden megvan ebben a számban ami eddig is, és azért, mert egy hangyányit más hangzású, azért nem hiszem h rögtön ki kell rajta akadni. Csakis és kizárólag gratulálni lehet nekik, és most még a style ellen sem igazán lehet kifogása az ember fiának.
Apum viszont marhára megijesztett mikor az éjszaka közepén matat az ajtónál. Komolyan azt hittem betörő az, pedig nem az volt, de akkor is a szívbaj jött rám.

Yumi, neked pedig kívánok nagyon sok szerencsét, és sok kitartást Londonhoz, és remélem minden úgy alakul, ahogy az a terveidben is van, és akkor is fogunk még találkozni ha te kimész. Minden jót neked :).

Lassan viszont befejezem, immár másodjára ezt a postot, amúgy meg ennyit arról, h megtanultam rövid postot...ezen is annyira látszik *röhög*, na baibai, minden jót!

WÁÁÁÁÁÁ, WÍÍÍÍÍÍÍÍÍ, TOVÁBBJUT JAPÁN!!!

Nah szóval most ért véget a meccs és extázisban vagyok, na jó, talán annyira nem de rettenetesen jól érzem magam és jó kedvem van, az oka is egyszerű, azon kívül, h egy gyönyörű mérkőzés volt, méghozzá az, h JAPÁN TOVÁBBJUTOTT A LEGJOBB 16 KÖZÉÉÉÉÉÉ!!!!!!!!!!*vinnyog, visít, ordít*.

Hm... a nap egyébb részeiről is kellene egy kis, vagy nagy beszámolót tartanom, de kénytelen voltam ezzel kezdeni. Ma voltunk Meguval Balkánián, és hát kellően eltöltöttük a napot, nem kis agymenést leprodukálva. Azt már senki ne kérdezze mi a jó fenét műveltem délelőtt, mert nem tudnék rá válaszolni, de mondjuk gyanítom, hogy az én drága Hizumi társaságában mulattam az időt, mint úgy nagy átlagban. Komolyan ha itthon vagyok, szinte mindig laptop mellett, szériakellékem lett, de nem bánom, sőt...Komoly volt, mert az időérzékem megint "működött", de legalább, többé kevésbé idejében kezdtem el készülődni. Még nem is rohantam olyan nagyon, összepakol, elkészül, majd indul, és még kényelmesen időben is vagyok. Már trappolok a buszmeg felé, mikor kapom a telefont, h ne menjek, mert kivételesen a busz pontosan jött, és nem késett, így Megu lekéste. Vonós négyes vissza, így haza mentem. Volt egy két elintéznivalóm még, aztán olyan szépen sikerült, megint eltöltenm az időm, hogy egy az egyben csaknem lekéstem a buszt, és nem sokon múlott a dolog, de a fő az, hogy összejött, mármint a felszállás.

A buszutat lazán végigpofáztuk, és elég sok minderől esett, szó, de abban egyet értettünk,* meg másban is de ez fontos* hogy az érettségi után mind a ketten kezdünk visszatérni a hülyeség korábbi magaslataira. Én ezt személy szerint nagyon nem bánom, sőt mi több eddig hiányoltam is elég rendesen. Azt sajnos, már, hogy milyen meg mennyi hülyeséget hordtunk össze egyetlen délután alatt arra már nem emlékszem, de arra nagyon is igen, h jó volt, és már rám fér az ilyen jellegű társalgás is.

Megmutattam azt az üzletet, ahol vettem a pici fülbevalóimat, és ahonnan parókát fogok magamnak venni, aztán visszacaflattunk a plázába. Na az kegyetlen volt, úgy minden mellett. Először a bijousnál kezdtünk, de csak azért, mert az volt a legközelebb. Nem egy szép darabot láttunk, de az ujjatlan bőrkesztyű, az határozottan nyálelválasztás fogozó volt. Volt ott valami nagy lila virágos hajcsatt, megbeszéltük, h az Uruhának való, és majd egyszer a hajába nyomunk egy olyat X3. Viszont amiért csorgott patakokban a nyálam az egy csuklópánt volt. Ilyet én még soha nem láttam...annyira szép volt*vergődik* bőr volt az alapja, azon szegecsek, és hosszú láncok lógtak le róla amik egészen körmömig értek. Nagyon fájt érte a szivem, nagyon nagyon, de evan az élet már csak ilyen kegyetlen T_T.

Bementünk a DM-be és elkezdtünk szórakozni, ami először abban nyilvánult, meg, leginkább tőlem, hogy szinte az összes tusfürdőt végigszipuztuk. Azután jöttek a smink cuccok, na ott is elszórakoztunk rendszeresen, aztán a parfümrészleg esett áldozatul nekem, ami annyit tesz h azt is végigszívtam. Kicsit durva volt, de rengeteget röhögtünk.

Kis kinti piheneő után a C & A-t támadtuk meg. Azon röhögtünk, hogy az ékszerek papírjára rá volt rajzolva, h hová való. Mondjuk ez is azt bizonyítja, h mennyire IQ fightereknek nézik a jónépet, ha már egy gyűrűre teszem azt fel meg kell mondani, h hova való. Oké, lehet, hogy ez csak én véleményem, de na. Voltak nagyon szép dolgok, és azt hiszem oda még vissza vogok menni, mert megéri, nem is kicsit. A férfi részlegen találtam kalappokat, amit kicsit betámadtam, de nem találtam olyat ami igazán tetszene ahogy áll. Elnézegettünk pár cuccot, és komolyan egy kettőtől a hányinger kerülgetett, mert én nem venném fel mint nő neműnek álcázott, és pasi cucc volt. Erre inkább nem mondanék egyebet, éljen az ízlésficam, de erről Ruki tudna gyönyörű előadást tartani. És igen tisztában vagyok vele, hogy egy nagyon gonosz dög vagyok.

A New Yorkerben, meg találtunk nem egy jó cuccot, bár egy-kettőnál a rendeltetése hát homályba veszett előttünk, csak úgy lazán. A ronda nyúlfejű kislány az egyik felsőn kicsit megdöbbentett, és még rám mondják, hogy beteg elméjű vagyok, még rám chhh...Nem én találok ki ilyeneket. Itt is voltak kalapok, én meg mint valami ragadozómadár teleprotáltam oda. Sajnos itt sem volt olyan amire azt mondtam volna, h igen eeez tetszik és igen ez kell nekem, de majdcsak, és igen férfi kalapot akarok magamnak, mert a nőiek olyan hülyén tudnak kinézni. Az egyik állványon bőrkabátok lógtak, asszem nem kell mondanom a piócaeffektus mennyire lépett fel. Na és ezután jött az agymenés. Néztük a ruhákat és röhögtünk, méghozzá azon h ezt most kin tudnád elképzelni, természetesen női ruhák voltak, és kapásból Aoi jutott az egyikről eszembe, de nem csak nekem, a másikról meg Kai, az eladók nem tudták elképzelni mi bajunk van, lassan negyed órája, és szinte látszottak a gondolati buborákok, hogy ezek betegek, és h lehet kéne hívni az elmegyogyót. Nagyon kész volt. Az ékszerek között találtunk pár jó darabot, az egyiken eléggé gondolkodtam, de végül is nem vettem meg.

Ezután még elmentünk jégkrémet venni, majd indultunk vissza, a buszvéghez, mert idő volt. Nagyon nem tűnt olyan hosszú időnek, de ez általában így van, én erre azt mondom, h lopják az időt punk tum. A busz az szépen elment mellettünk, Megu integetett is neki, így várhattunk egy órát, de nem volt gond. A mozgó konzervdobozon meg rajta feledkeztem, úgy szóltak, h nekem itt le kéne szállni. Na segond.

Este pedig meccs volt!!! De még milyen jóóóóó!!!! A kezdés előtt két sört betáraztam, Hizumival magam előtt bámultam a TV-t. Gyönyörű játék volt, úgy minden mellett, a japánok fergetegesen játszottak. Honda szabadrugásgólján nem kicsit felvisítottam, eszméletlenül szép volt. Mami be is jött, h nekemmeg mi a franc bajom van én meg csak mutogattam a képes doboz felé, h góól, és inkább lemondó sóhaj mellett kiment. Kb, ezután kaptam meg azt, h belőlem jó pasi lenne, mert sörrel a kezemben meccset nézek, Hát van ez így, bár nekem ezzel sok újat nem mondtak, de attólmég, jó h más is észreveszi. a második gól is szabadrugásból volt, és szó szerint palira vették a dánokat. Japán uralta a pályát minden féle tekintetben, eseménydús meccs volt, és Kawashima védései fergetegesek voltak. Igen az ő nevét is sikerült végre megtanulnom, és végre nem keverem Kawaguchival, aki négy éve volt a válogatott kapusa. Okade Takeshi tudhat valamit, annál is inkább, h megint nem változtatott a kezdő felálláson, és gyönyörűen sikerre vitte a csapatot. Dánia is szertett egy szépítő gólt, de azt is csaknem véletlenül és óriási szerencsével. 11-est kaptak, de Kawashima bravúrosan kivédte, de sajnos a kipattanót, már nem tudta megfogni, és azt sikerült bepohozni a hálóba. Az a beszólása a kommentátornak, h lagközelebb majd a kezdő körből, fog kapura lőni Japán nagyon tetszett, és mi durva volna már ha onnan be is menne? *most kis híjján szívrohamot kapott, mert a teljeset szinte kitörölte és csaknem elveszett*

Dánia több bedogással is a japán játékosokfejét találta be, erre beszól a kommentátor, h úgy dobta a labdát mintha direkt Tanaka fejét kereste volna. Van benne valki, mert egy az egyben, még csak mozdulni se kellett érte neki. Nakamurának a meccs napján volt a 32. szülinapja, de nem mehetett be játszani, ami eléggé gonosz dolog volt pláne azután, h 3-1 volt az eredmény Japánnak, de helyette jött INAMOTO, aki az abszolút kedvencem volt négy éve, nah vajon miért?...*hihi*. Fantasztikus egy mérkőzés volt, és ezen csak emelt az h Japán bejutott a legjobb 16 közé, de szerintem nagyon is megérdemelték ezt a továbbjutást, és igen szerintem megérte az ahatalmas pénzmennyiség, amit a japán fociba ölnek bele. Minden gólnál felvisongtam és hát a végső sípszónál sem volt ez másként. Értelmesre sikeredtek a beszélgetéseim is nagyon, arról nem beszélve, hogy pattogva vinnyogtam maminak, h továbbjutottnak, na nem nézett nagyon nagyon hülyének csak kicsit., Megkaptam h nem vagyok normális, de ezt eddig is pontosan tudtam. Már csak azt tudom remélni, h továbbra is ilyen jól játszanak, és legalább az elődöntőig elődöntőig eljutnak így, bár Paraguay nem egyszerű ellenfél, de D-Korea már sajna kiesett, így GAMBARE NIHONOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Azta rohadt!!!!!

Ezzz nem volt semmi az tuti. Életemben nem csináltam még ilyet, de nagyon nagyon durva volt., De lehet kicsit értelmesebben kéne fogalmazni, szal kezdjük valahol az elején a mai napnak.

A nap elején megint nem volt semmi különös, az ágyamban fetrengve, Hizumival az ölemben élvezet, hogy a lábam ki se kell tegyem a lakásból*nagy átlagban*, nem kell semmit csinálnom, nincs tanulás, és idegbaj, hogy a jó kurva életbe, mér erre meg erre kell készülni. A nap nagy részét eltöltöm internet mellett, mert szükségét érzem, hogy pótoljam a kiesett időt és aktivitást, mert csak na és kész, nem kell beszólni.

Azt már nem nem tudom mondani, hogy mikor másztam fel msn-re, nem is ez a légyeg. Papprival elkezdtem dumálni, majd az egészből az lett, h szerepezni keztünk. Amúgy jó vagy rossz hír, de eléggé rászoktam...igen tudom normálisan kéne inkább írni, de...*szipszip*, de így is jó csak látszatja nincs sajna. Aztán irogattam Megunak és Koinak is. És valahol itt kezdődik az ami durva a dolgban. Lévén kezdődik a meccs. Ayu kimegy, két sört behoz, mert a meccs még mindig sörrel együtt jó. A dolognak az lett a vége, h árgus szemekkel néztem a meccset, közben Papprival ficet írtunk, néha néha írtam Mazunak, Megunak és Koinak meg msnen keresztül végigkommenteltem a meccset. Lefonadom, ha visszaolvasnám én sem sok mindent értenék a dologból, jah és h tetózzem a dolgokat vedeltem mellé a sört. Ilyet se csináltam még. Ez már így is eléggé durva, de a meccs rohadt izgalmas volt, és mindent lehetett rá mondani, de hogy eseménytelen, na azt nem, mert úgy pörögtek az események, h lehetett kapkodni a fejeket.

A második félidő az valami iszonyatosan durva volt, nem is a játék miatt legalábbis nekem, mert arra továbbra sem lehetett semmi panasz. Köztudott, hogyy a sör egy nagyon alattomos pia, mert nagyon hamar kimegy belőled a víztartalma, pláne ha éhgyomorra vedeled be. Kb, a félidő szünetében éreztem h a 2betűst meg kell látogatnom, de épp akkor adtak egy jó kis összefoglalót egy másik csoportról, és persze, h a legszebb gólokat tették bele. Ebből az lett h a második félidő alatt majdnem hólyagrepedést kaptam, nagyon nem jó érzés szerintem senki ne akarja kipróbálni. Ahogy vége volt, rohantam. De a lényeg, hogy KOREA TOVÁBBJUTOTT 2-2 döntetlennel Nigéria ellen, egy gyönyörű szép mérkőzésen. 

Anyum kicsit kiakadt a két üres üvegen, és mondta, h apum nem iszik ennyit, és csak vállrántva mondtam, h akkor így járt. Most erre mit lehetett mondani? Meg mondta h eléggé lehetett hallani ahogy "szurkolok", na igen szerintem egy emelettel lejjebb is hallották ahogy felvisítok a továbbjutásra.

A másik amire azt mondom, h ilyen nincs, az egy beszélgetésem Adrival. Minden féléről szó van, és bevágja, hogy ő nem tudja rólam elképzelni, hogy nekem perverz gondolataim vannak. Nem kezdtem el eszeveszettül vigyorogni, én soha. Oké ő nem tudja, h 801-gyel is foglalkozom, de könyörgöm. Kicsit röhögtem a dolgon, kicsit nagyon, méghogy nekem nincsenek perverz gondolataim, na ez az év vicce komolyan. Hát ezek szerint kellően jól álcázom a dolgot X3. még mindig nem tértem napirendre a dolog felett, de majdcsak egyszer.

Tegnap kicsit nagyon hülye voltam és gyanítom nem egy ember ját közel ahhoz hogy le akarjon ütni, de nem lénye, mert senki nem tette meg, szal még nem olyan vészes. Úgy minden mellett nagyon jó volt végre megint abszolút idiótának lenni, és a röhögjünk mindenen mert az vicces, kategóriába esni. Mondjuk nem röhögtem olyan szinten mint Satoshi, de nekem az józanul is megy, szal én profibb vagyok, ennyi. Most csak egy példa h mennyire voltam házon kívül, Sanshi küldött nekem egy egyszemű smájlit, ésOGREEEE. Vitáztunk, h az nem ogre hanem küklopsz, én meg megmagyaráztam, hogy az be van szívva és rosszul van és azért sárga, és mivel már születésétől fogva szívja ráadásul még génhibás is, ezért a rondábbik szemét kiszúrták, és az beforrt, a másik meg középre mászott. Na ennyit arról mennyire lehet hülyeségeket összeszedni. Anyumnak a jókedvem mondjuk 5 perc alatt sikerült visszavennie, mert átkiabál nekem h másszak le a netről, mert neki a kad a gépe és nem tud letölteni. Aranyos nem? Mondjuk hála a Chibi hangjának egészen hamar visszaestem de lényeg szerintem érthető.

Gondolkodás imitálva asszem hogy másról nem akartam, írni, szerintem így is sok, de nem lényeg. Na minden jót mindenkinek!

Összegzés úgy sacra

Nah bazd meg, tudom tudom értelmesebben kéne kezdenem a blogot, le leszarom, még akkor is ha büdös lesz. Kami-sama meg bekaphatja kétszer egymár után, de csak hogy biztos legyen. Ilyen időt...Hide tényleg végelgyengülésben fog megpusztulni, bár annyira az sem tud érdekelni...hm...ma köcsög vagyok pedig azt sem mondhatom hogy ballábbal keltem fel, mert mér fel sem keltem.

Az a poén*elég hülye egy vicc de mindegy*, hogy már egy hete úgy vagyok itthon, hogy semmit nem kell csinálni, de ennek az ég adta egy világon semmi látszata nincs, kiborító. Pedig olyan gyönyörűen elterveztem, hogy majd töménytelen mennyiségben írok, és rajzolok meg minden...erre, azzal az egy nyomvadt ficcel sem vagyok kész, de majd ma, vagy esetleg holnap*fáradt sóhaj*. Legalább a rajzom egészen jó félben van. *vergődik*A KURVA ÉLETBE H MINDIG ELBASZOM AZ IDŐMET*lenyugszik*, de legalább ma reggel blogolhatnékkal keltem. Ritka...nagyon ritka, az meg megint más kérdés, hogy mennyire értelmetlen az egész, de az eddig nem volt kikötés, hogy annak kell lennie X3.

Ellenben aminek nagyon örülök, hogy nem kellett az én drága Hizumimat újratelepíteni. Nem tom valahogy nem füllik a fogam egy majd egynapos telepítésre, ha nem több nem értem miért. Viszont a Microszoft és a Tcom megbekahatja, mert én azt mondtam. A Tcom azért, mert tegnap úgy szaggatott a net, hogy kb. 5-10 percet kellett várjak mire egy katt után egy oldal bejött, és még elvárják, hogy ne legyek a plafonon. Az igaz, hogy ahhoz túl lusta vagy, de ezt később. Az sem nagyon vigasztal, hogy nem csak az én netem baszakodott. A Microszoft meg azért mert kicsillagozott, és nem egy ősz hajszálat okozott, még jó, hogy a hajfesték ápol és eltakar X3. Na akkor keerülgetett a szívroham mikor beraktam a telepítőlemezt az meg  a cuccaimra akart oprendszert pakolni, szidtam mint a bokrot, és nem lett egy cseppett sem falkaparhatnékom...nekem soha. Viszont a lényeg az, h sikerült megmegnteni és semmit nem kellett újrapakolni. Papprinak viszont jövök egy óriási köszönömmel mert lementegette nekem az msnes szarjaim.

Mit akartam még? Jah igen leltem egy nagyon jó animét Umineko no naku koro ni, és kb. egy nap után a nevét is meg tudtam jegyezni. Töök jó vagyok, amúgy meg tényleg érdekes. Az a poén h tök véletlenül akadtam rá, ahogy youtubeon garátdálkodtam, és egy Kalafinás klippet találtam hozzá. Leszedtem a zenéjét is, ami eléggé a fura, de másodjára már kurva jó kategóriájába esik. Az énekesnő többi száma mondjuk fura olyan altatódaljellegű, de van ez így.

Oh igen a múltkor beszélgettem Kiboval, igen csodával határos módom eljutottam addig hogy ráírjak X3, és és közölte h van Crimson Spell 28.fejezet. Nem vetődtem h kell a link*szakad a flafon*. Viszont azzal szembesülnöm kellett, hogy mindösszesen a 21. fejezetig olvastam, nem gond mert ezt azon nyomban orvosoltam is, mert hát milyen dolog már az h ebből le vagyok mardva??? Egy teljes egész és krek napot viszont elbasztam olvasásra...*fáradt sóhaj*. Lehet néha le kellen ütnöm magam*elgondolkozik*.

Tök poén, mert ki vanak rám akadva szüleim, azon túl is h nem csinálok már mint egész nap az ágyamban fetrengek, és gépezek, de azon is, hogy ha meccset nézek akár 2-3 sört is betermelek, ami úgy lazán 1,5 liter pia. Nem tom nagy igazság, hogy a meccshez sör kell mert úgy az igazi. Viszont az már kevésbé tetszik, hogy a hollandok megverták Japánt...cööö. Remélem nagyon csúnyán elverik majd Hollandiát. Szegény kapusnak nem bírom megjegyezni a nevét, mindig Kawaguchit mondok, pedig ő 4 éve volt a válogatott kapusa, de most is kint van csere ként, és Nakamura és Inamoto is, utóbbira nagyon is emlékszem előző Vb-ről, bár azt h miért nem tudom, de egy jó tippem van*tücsökciripelés*.

Lassan ideje lenne összeszednem magam, mert a nyomtatót el kell vinnem szervízbe, pont az várom de komolyan, ki kell mennem a lakásból, kész tragédia, gyanítom mióta itthon vagyok nem voltam fél napot utcán kívül összesen. Jah kell időpontot kérnem a fogorvoshoz, tök jó az minden vágyam, de komlyan. Hát azt hiszem mostanra ennyi, de ha így megy tovább akkor jóval sűrűbben fogok blogolni, ami nem tom a jó vagy a rossz hírek közé esik-e*röhög* Pá pá!*megint elfelejtette a címet XD*

Hakunamatataa...~vérge vége

Hát ez is megvolt, mostmár vége. Végre valahára nyugodtan ülök itthon a hátsómon. Komolyan voltak kétségeim affelől hogy eddig eljutok, mert nem egyszer volt sanszos, hogy fogom magam és út közben közelebbi barátságba kerülök egy kötéllel. De megvagyok, és mostmár a kezemben tathataom azt a bizonyos kemény fedeles bizonyítványt is. Már csak a felvételinek kell sikerülnie, hát remélem összejön, mostmár rajtam nem múlik. Azért azt remélem h a nyelvvizságás papírom megkapom idejében, mert nem ártana, el is kell még küldeni.

Mondjuk kb fél órát késtem késtünk, mert én fület szúrtam. Eddig is tudtam h a 18-as tű jó de mostmár azt is tudom , h nagyon az. Nem kicsit szenvedtem, mert nem kaptam csak 21-eset így hát eléggé vérzett a fülem *egész az álla közepéig* Egyet nem is sikerült berakjak, de azért a kép felkerült msn-re az 5 tűvel a fülemben. Épp kajtatom a fényképezésre alkalmas eszkört mert persze a fényképezőgép elemének is le kellett merülni, apum benyit h kérek-e kávét. Mondom nem de észrevette a fülem kérdezte h normális vagyok-e bólogattam h igen majd kiment. Vicces volt.

A bankettünk egészen jól sikerült. Nem hittem volna h ilyen jól fogom magam érezni. Mondjuk nem a tanárokkal beszélgettünk hanem egymással, de szerintem így volt ez jó. Az étel finom volt és jól elszórakoztatuk egymást. Király kicsit nézett mikor a fél liter csapolt sörrel a kezünkben Meguval elkezdtünk a VB-ről beszélni. Na igen nem igazán süt róéunk a dolog, de nem lényeg. Egy csomó baromségot összeszedtünk, de határozottan jó volt. Hazafelé jó pár viccet meséltem amit nem olyan régen egy oldalon olvastam. A játszótéren találkoztunk Wikkel és Diával, majd mint a jó gyerekek elkezdtem hintázni. Kár h nem olyan régifajta hanem láncos. Mondjuk talán nem kellett volna poénból elengedni a láncot és nagy lendülettel hintázni, mert akkor most nem lenne a egy-egy bazi nagy kékeslila folt a karomon, de kicsire nem adunk. Az a pár barom sem igazán hiányzott de az azért jól esett mikor Wik felhívott utána, h jól vagyok-e mert utánam jöttek.

Kicsit elegem van már mert nemrég kályháztunk és kb. úgy nézett ki a lakás, mint ahol egy bomba felrobbant, a mindenen 2 centis por pedig olyan általános jellegű volt. Egy egész délelőtt lehetett takarítani és nem lett befejezve sem. A macskám meg ahogy kinézett...kénytelen voltam megfüröszteni naagy örömére, ki is karmolta a vállam.

Kéne írnom is, de nem sok kedvem van és végre meg fogom nézni az M.R.D-t ideje már. Már azt se tudom , hogy mi mindent szerettem volna, de nem is lénbyeg majd eszembe jut, ha meg nem akkor nem is volt igazán fontos nemde? Sajt, de megyek, mert...ennyi elég volt belőlem is X3.

Enfók

Hm..én és a blogolás...nem vagyunk valami jó viszonyban. Na nem lényeg. Elég sok minden történt mostanában de vagy nem volt kedvem blogolni, vagy időm nem volt rá. Igazság szerint most sem ezzel kéne foglalkoznom, de olyan agyi hulla vagyok legnagyobb sajnálatomra, h nem vagyok képes tanulni. Éljen az energiavámpír időjárás meg a nem alvás. Pedig most nagyon oda kellene állnom*mély sóhaj* *káromkodás*.

Egész jól állok az érettségikkel mondjuk állhatnék jobban is, de a szóbelivel még minden esélyem megvan, nah már csak oda kellene tenni magam. Ma végre megvolt a szóbeli bioszból, szal ezer plusz 1 % állhatok neki a többinek. Azóta h bementem a terembe sajog a fejem és igen jön h lekaparjam a festéket a falról annyira és a legszebb h a gyógyszer sem hat, arról nem beszélve h döglök meg a melegtől. Ha most ennyire ki vagyok mi lesz velem nyáron*crying*

Hm...Shiver kurva jó lesz azt már most tudom, de a kinézetük hát azt még nem döntöttem el h tetszik-e vagy sem. Ruki gönce egész jó bár a hajszerkezet elég fura és nagyon nem vagyok még vele megszokva de majd, viszont határozott fejlődést mutat az előző stylehoz képest. Uruhának a haját szerintem nagyon elbaszták, nem tom mint valami tépett kiscsaj, és tudom h köcsög vagyok. Kainak jó ez a haj de nagyon fura vele de ugyan ezt tudom elmondani Reitáról és Aoiról is. Asszem még szoknom kell ezt a kinézetet. Azt viszont nem értem h minek kell akkora problémát csinálni abból h másik kiadóhoz mentek, addig szerintem semmi gáz nincs ameddig jó zenét csinálnak. De ez az én véleményem amit megírtam fanmailben is, ha már olvasom Rukkancs blogját X3. Amúgy ezt a nevet nem én találtam ki de tetszik *beeteg*. Ha már zene az Exist trace új lemeze is nagyon jó, és egyszer az ő koncertjükre is el szeretnék menni, mert a videó alapján marha jó volt a hangulat. Le fogom szedni a dalszöveget mert kiváncsi vagyok h miről szól.

LEGYEN MÁR VÉGE A RÜHES ÉRETTSÉGINEK!!! Igen egy kicsit nagyon kivagyok már miatta és a feketeleves még csak most jön, de nem fárasztok senkit, megyek és vadászok magamnak fagyit. Bai bai!!!