2010. április 12., hétfő

LM.C koncerto vol.01

Hát itt van az LM.C koncert pozitív része. Egyszerű okom van rá, hogy miért is szedem ketté, de ezt majd inkább a következő bejegyzésben részletesen.

LM.C valahogy úgy indultam neki a koncertenek a jegyvásár idején, h ha már Miyavira elmentem, akit nem szerettem, mitöbb el akartam törni a lábát, és Gótikán is voltam, amit szinte csak névről ismerek akkor miért is ne, és ha őszinte akarok lenni magamhoz nem bántam meg, a közelében nem voltam vagyok és nem is leszek, és most tuti h a fejem verném a falba sorozatjelleggel ha nem mentem volna el.

Az indulás nem volt éppen kellemes. Előre bocsátom, hogy ez sem most volt, tehát a rrészetes leírást szerintem el lehet felejteni, amúgy is, szenilis vagyok így 18 évesen, és amúgy is nem írok utóbb hosszú bejegyzéseket sem. Valahol már ott lehetett tudni, hogy ez nem éppen úgy fog alakulni ahogy az tervbe lett véve, mikor Százhalomattán a tertves kikúrt busz az orrunk előtt ment el. Azt hogy hogyan is szidtunk a kikúrt hidegben azt az idióta sofőrt. A közlekedéssel a továbbiekban sem kerültünk túl jó viszonyba, szép is lett volna ha igen. Ennek köszönhetően nem értünk oda elsőként. Az is igaz h az első sor kijelentés csak később jött meg, nem a legelején, szal ez is benne volt meg Murphey idiotizmusa*deglett volna meg időben*. A szép viszont nem ez, hanem az, h ha tudjuk, h hova kel állni akkor még lehettünk volna az első sorban. Ha nem lényeg, részletkérdés, illetve nem annyira de már utána vagyunk.

Szar volt az idő, mert hol sütött a nap hol meg lehetett fagyni. Az kis röhejes volt mikor ülünk és Sanshi szól h egy szikla méretű kő van a cipőmben. Megnéztem és tényleg...nah igen Ayu megoldja, de azóta is benne van asszem, megmaradt emléknekXD*röhög ő is*. Nos a sorban állás megint a szokott módon hering feelingben telt el. Nekem komolyan az lesz a fura egy sorbanállásnál ha nem ez lesz. És ismételtem bizonyítottam, h még mindig jó vagyok a hering viszonyú közlekedésben. Jah Ayu fogja magát és lelép, utána vissza tud mászni a helyére. Megint az a buszsofőr volt aki Miyavi seggét is húrcibálta. Amúgy tuti h valahol a hátsó bejáraton surrantak be a rohadékok.

Mikor beengedtek már be volt foglalva az eleje. Nah igen ez van akkor, ha az emberrel kicseszik a tömegközlekedés. Azon, h fél percel később már záródtak a sorok meg sem lepődtem. Az egyik kis disznó jellegű csajnak viszont jött h berúgjam a bordáját, mert nem egyszer nem kétszer csaknem eltörte a kezem. A sikongassunk a semmin megint megvolt. Az első párnál még érdekes, de később...hát inkább csak fejfájdító a dolog. 

Ha emlékeim nem csalnak akkor kb. két órát töltötünk bent a konckezdésre várva.  Kicsit kicseszés a néppel, de ez van, akinek nem tetszik az akár haza is mehetett. Közben a klippjeikből vetítettek a színpad föllötti monitorokon. Nem kicsit olt kényelmetlen, valamiért nem értékelem, ha egy vad idegen van a seggemben, és még csak pofán sem tudom baszni. A remény, h ha elkezdődik a koncert akkor jobblesz az 2. másodpercben foszlott szerte. Az első számot végignyomorogtuk ott, de kn kevesebb mint fél perc alatt olyan szinte büdös izzadt emberszag lett, h az már gyomorforgató volt, pedig nekem elég erős az emészőkém, de akkor is. Aztán Megu javaslatásra kimentünk, vagy jobban mondva menekültünk a dühöngőből, szal beálltunk az oldalalt álló emelvényre, ahonnan mindent lehetett látni. Sajnáltam h nem álltam az első sorban, de így sem volt rossz, mert az egész koncertet végig tudtam táncikálni, ami azért majdnem ugyan olyan jó. 

Oké ez most lehet egoistaság, de Aiji elég sokat nézett arrafelé. Lehet most csak én hiszem így, de simán ki lehetett hallani a hangom, de nem csak az enyém. Nagyon jó koncert volt meg kell hagyni. Azért a különbség köztük és Miyavi között óriási volt. Maya nagyon aranyosan a legtöbb felé nyújtott kis ajánkékot elolvasta. A magyar kiejtése nem a legjobb de kétségtelenül baromi aranyos x). Mondanám h chibi, de nem az, viszont h nem látszik meg rajta, h túl van már a 30-on az is biztos. Mikor intett h maradjunk csendben tényleg elhallgattunk, úgyhogy nagyon komoly volt a dolog. Számcímeket nem tudok a Boys and Girls-re és az Oh my Julietre emlékszem, és valahol itt ki is merül a dolog. Jó nem vagyok valami nagy fan nem tehetek róla.

Dekorációnak persze a nyalóka "torony" ott volt, és persze úgy is lépett be. Szerintem titkon már cukorbeteg, de nem akarok gonosz lenni annyira nagyon nem. Nyalókát eszegetve jött be amit szerintem sikeresen valakinek a hajába dobott. Látszik azért h a jelen lévő közönség nagy része yaoifan, mert nem kis hangerő szólalt meg, mikor Maya megitatta Aijit.

Egyetlen dolgot nagyon sajnálok, h mikor Aiji feláállt a hangfalakra későn jutott eszembe, h én le akarom tapizni a lábát, így már nem értem oda, h végigsimítsak rajta, de hanyatt viszont majdnem estem. Vajon szőrös a lába? Oké de ez jutott eszmbe, de csaknem, bár semmi sincs kizárva olyan nagyon. Megint lett zászló készítve, amit Maya a vállára terített. Csak azt tudom rá mondani, h aranyos.

Kicsit megijedtünk Meguval, mikor láttuk, hogy Keengát úgy szedik ki a tömegből. Azonnal mentünk oldalra. Egy darabig ott maradtunk, majd indítványoztam, h menjünk vissza, mert mindannyian izzadtak vagyunk, és ki volt nyitva az ajtó, kint meg hűvös, majdnem h hideg volt, így szépen immár 3-an mentünk vissza az előbbi helyünkre.

Összeségében nagyon hamar vége lett a koncertnek, én személy szerint nagyon élveztem. Sajna most nem sikerült szuenírt szerezni, de ameddig megmarad az emlékezetemben, addig nincs baj. Még  kóvályogtunk a csarnokba majd szépen lassan kitessékeltek. A hely nagyon dizájnos, nekem bejött eléggé. Jó volt dumálni a haerokkal, és zúzni, mikor olyan volt a szám. Ez spec inkább csak rám vonatkozik, de nem lényeg. Az autogrammból nem lett semmi. A legnagyobb poén csak az, h Aiji ott olt kint és bámulta a vonagló tömeget. Azért kiváncsi lettem volna mit gondol. És tuti h mi is ott nyomultunk, mert az after elején mikor volt egy jó szám, pláne Gazette, akkor mi is erőteljesen nyomtuk. Hát ez van *röhög*. Mondjuk az valahol szégyen szerintem, h valaki bazi nagy LM.C fannak mondja magát és nem ismeri meg a gitárost, de ez csak az én véleményem.

Az egész visszahngja is nagyon jó volt, mert Aiji a blogjában áradozott, h ilyen jó koncertje még nem volt, utóbb meg is értettem miért, mert Japánban van olyan koncertjük, ahol felállni a székből is lusták, sazl inkább nem mondok erre semmit. Jah és a "volt egy két durva headbanges" nah azon meg nem keveset röhögtem.

Kicsit gáz volt, mert a ruhaagyag árát elfelejtettem odaadni, míg a többiek rám ártak h menjünk, mert késő van és fáradtak. Utóbb arra a véleményre jutottam, h lehet nekem maradnom kellett volna, az okot majd a köv bejegyzésben, de ez van. Jó volt és elmennék a következőre is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése